Állami támogatások, kedvezmények igénybevételéhez általában igazolnunk kell, hogy nincs az állammal szemben fennálló tartozásunk, azaz köztartozásunk. Ilyen igazoláshoz kétféleképpen juthatunk hozzá: vagy minden egyes alkalommal kérünk a NAV-tól egy nemleges adóigazolást, vagy felvetetjük magunkat a köztartozásmentes adózók adatbázisába és akkor többé nem kell egyedi igazolásokkal bajlódnunk. Ebben a cikkben azt vesszük górcső alá, hogy miért is hasznos a köztartozásmentes adatbázis.
Mit nevezünk köztartozásnak?
A köztartozások a be nem fizetett adók és adók módjára behajtandó tartozások. Ez utóbbi csoportba tartoznak például a be nem fizetett bírságok, illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak stb. Köztartozásnak számít a vállalkozók évente fizetendő kamarai regisztrációs díja vagy magánszemélyeknél a vissza nem fizetett diákhitel is.
Köztartozásnak számít emellett minden jogosulatlanul igénybe vett és vissza nem fizetett állami támogatás is. Például felveszi valaki a megelőlegezett CSOK-ot, de a vállalt gyermekek nem születnek meg határidőre. Ebben az esetben a folyósított támogatást kamatostul egy összegben vissza kell fizetnie. Ha ezt nem teszi meg az előírt határidőre, akkor számára ez a tartozás is köztartozásnak számít.
Köztartozásként valójában a lejárt határidejű tartozásokat kell figyelembe venni. Ha például valakinek adótartozása van, de arra részletfizetési kedvezményt kapott az adóhatóságtól, akkor a még be nem fizetett részletek nem számítanak köztartozásnak, hiszen még nem múlt el a számára előírt fizetési határidő.
A köztartozások lényege, hogy azokat az illetékes hatóságok minden további eljárás nélkül behajthatják. Ha köztartozásunk van, akkor az adóhatóságnak nem kell bírósághoz fordulnia és végrehajtást kérnie az adósra, hanem egyszerűen inkasszóval leemelheti a pénzt a számlájáról vagy letiltathatja a fizetéséből.
Miért kell igazolni a köztartozás-mentességet?
Az állam a legtöbb támogatás, kedvezmény igénybevételéhez feltételként előírja, hogy az igénylőnek nem lehet lejárt határidejű köztartozása. Korábban a legkisebb tartozás is kizáró ok volt, ma például az államilag támogatott hitelek vagy a CSOK igénylése esetén az 5 ezer forintot meghaladó tartozás számít kizáró oknak.
Állami támogatást nem tartalmazó banki kölcsön igénylése esetén a bank számára is kizáró ok lehet, ha az igénylőnek köztartozása van. Számukra ez egy kockázati tényező. Egyrészt akinek adóssága van, arról feltételezhető, hogy a más területen is adósságot halmozhat fel, így a törlesztés bizonytalanná válhat. Másrészt a köztartozást az állam bármikor behajthatja, a számlákon lévő pénzt lefoglalhatja, így a bank számára ez is a törlesztés kockázatát növeli.
Hogyan igazolható a köztartozás-mentesség?
Állami támogatás igénylésekor, hitelkérelem benyújtásakor a bank számára igazolnunk kell, hogy nincs köztartozásunk. Ezt a legtöbben úgy tesszük meg, hogy úgynevezett „nemleges“, vagy „nullás“ adóigazolást kérünk a NAV-tól. Ez az adóhatósági hivatalos igazolás azt mutatja meg, hogy a kiállítás pillanatában a vállalkozásnak éppen nincsen semmilyen lejárt határidejű adótartozása, hátraléka.
Az igazolás másik módja, ha szerepelünk a köztartozásmentes adózók adatbázisában, s ekkor nem kell külön igazolásokat igényelnünk.
Köztartozásmentes adatbázis
Mi az a köztartozásmentes adatbázis, és ki szerepelhet a köztartozásmentes adózók adatbázisában?
A köztartozásmentes adózók adatbázisa azoknak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek a nevét tartalmazza, akiknek igazoltan nincs semmilyen tartozásuk az állammal szemben. A listán nem szerepel mindenki, akinek nincs tartozása. A listára kerülés ugyanis nem automatikus, azt az adózónak külön kérelmeznie kell.
A listát a NAV állítja össze és hozza nyilvánosságra. Havonta frissítik, így a köztartozásmentes adatbázis egy adózó nevét akkor tartalmazhatja, ha az előző hónap utolsó napján megfelel az alábbi feltételeknek:
- nincs a NAV-nál nyilvántartott adótartozása, egyéb köztartozása
- az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti
- nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt
- ha csoportos adóalany tagja, akkor a csoportos adóalanynak nincs áfa- vagy társaságiadó-tartozása
- adó megfizetésre kötelezettként nincs lejárt esedékességű tartozása.
A köztartozásmentes adatbázis az adózókat adóazonosítójuk alapján különbözteti meg. Cégek számára ez az adószámot jelenti, magánszemélyeknél az adóazonosító jelet. Egyéni vállalkozók maguk dönthetnek arról, hogy vállalkozói adószámukkal, vagy magánszemélyként adóazonosító jelükkel kívánnak-e a listán szerepelni (mindkettővel is lehet).
A köztartozásmentes adatbázis hol elérhető?
A tartozásmentes adózók listája nyilvános, azt a NAV oldalán bárki megtekintheti.
Az adatbázist a NAV weboldalán, az alábbi címen lehet megtekinteni: www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes. Keresni név és adószám alapján is lehet. Találatként nem azt adja ki, hogy van-e a cégnek tartozása, vagy nincs. Csak azt látjuk, hogy szerepel-e a tartozás nélküliek névsorában.
Miért érdemes a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepelni?
Az adatbázisban való szereplés leginkább egyfajta bizalomerősítő eszköz az adózóval kapcsolatban. Azt mutatja, hogy az illető személy vagy cég törődik a róla kialakuló pozitív képpel és fontosnak tartja a megbízhatósága megmutatását. Egy nemleges adóigazolást ugyanis bármikor beszerezhetünk, a listán szereplők azonban a pillanatnyi igazolási kötelezettségtől függetlenül is tettek azért, hogy törvényes működésüket megmutassák. Ez fontos üzenet lehet az üzleti partnerek vagy éppen a hitelt elbíráló bank számára.
Továbbá az adatbázisban való szereplés gyorsabb, egyszerűbb és ezáltal olcsóbb igazolást tesz lehetővé. Támogatás igénylésekor, hitelfelvételkor nem kell külön igazolást bemutatni, csak nyilatkozni arról, hogy szerepelünk a listán. Ez gyorsítja az ügyintézést.
Hogyan lehet a köztartozásmentes adózók listájára kerülni?
A listára cég, egyéni vállalkozás és magánszemély is felkerülhet. Az adózónak saját magának kell ezt kezdeményeznie. A legfontosabb követelmény, hogy valóban ne legyen semmilyen tartozása sem. Ezt célszerű a kérelem előtt ellenőrizni – például egy utolsó nullás igazolás kikérésével. Ha úgy kéri valaki a listára kerülést, hogy közben a NAV mégis talál tartozást, akkor a valótlan igény miatt megbüntetik a kérelmezőt. A bírság nem is kicsi, több százezer forint is lehet. A kérelem ugyanis egy hivatalos nyilatkozat arról, hogy az adózónak nincs tartozása. Ha mégis találnak valamit, akkor ez hamis nyilatkozatnak minősül, s ezért szabják ki a bírságot.
A bejelentkezést elektronikusan kell megtenni az ügyfélkapun keresztül. A KOMA nevű nyomtatványt kell keresni a kitöltőprogramok között. Ennyi az egész. Ha nincs tartozás, akkor a kérelmező legkésőbb másfél hónap múlva felkerül a listára, és mindaddig ott lesz, amíg nincs tartozása. Ezt minden hónap elején ellenőrzik az aktuális bevallások és befizetések alapján. A másfél hónapos maximum határidő abból adódik, hogy a kérelem beadását követő hónap 10. napjáig kerülhet fel a listára a kérelmező. Tehát aki a hónap elején adja be a kérelmet, annak majdnem 6 hetet kell várnia.
Ha valakinek később tartozása keletkezik, akkor törlik a listáról és erről küldenek egy értesítést. Semmilyen büntetés nincs, csak éppen újra kell majd kérvényezni a felvételt, ha az adóhátralékot kifizették. Akinek később sem lesz tartozása, addig fog szerelni a listán, amíg esetleg saját maga nem kezdeményezi adatainak a törlését.
