Közjegyzői díj

2023. január 1.

A lakáshitel-szerződések megkötése elképzelhetetlen a közjegyzők közreműködése nélkül. A közjegyzők felelősek a szerződések előkészítéséért, az ügyfelek tájékoztatásáért, az okiratok ellenjegyzéséért és a jelzálogjognak a nyilvántartásba történő bejegyzéséért. Bár a közjegyzők önállóan végzik tevékenységüket, a közjegyzői díj mértékéről nem ők döntenek. Jogszabály írja elő minden ügytípusra a pontos összegeket, amit az ügyfélnek meg kell fizetnie.

A közjegyző feladata a lakáshitel-szerződések során

Lakáscélú kölcsönök esetén törvény kötelezi arra a bankokat, hogy a megkötött szerződéseket közjegyzővel hitelesíttessék. A hitelfelvevő a közjegyző előtt írja alá a dokumentumot, melyben elismeri, hogy megismerte és megértette a szerződéssel rá háruló valamennyi kötelezettséget. Ezt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatnak hívják. A közjegyző hitelesíti az aláírást, ezzel a szerződés közokirattá válik. Ez azt jelenti, hogy az okirat tartalmát az állam minden további eljárás nélkül hitelesnek fogadja el. A közokirattá nyilvánítás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy ha az adós nem fizet, akkor egy ilyen dokumentum alapján bírósági döntés nélkül is azonnal elindulhat ellene a végrehajtás, a bank hozzájuthat a követeléséhez.

A közjegyző feladata a pártatlan tájékoztatás is

A hitelesítés mellett a közjegyző feladata a hitelt felvevő adós alapos tájékoztatása is. A hitelfelvétel során ő az egyetlen olyan szereplő, akinek semmilyen anyagi érdeke nem fűződik a hitelszerződés megkötéséhez. Teljesen pártatlan félként végzi a feladatát. A közjegyzői díjat is a hitelfelvevő ügyfél fizeti, nem a bank, így emiatt sem lehet a bank irányába elfogultsággal vádolni a közjegyzőt.

A közjegyzőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ügyfél érti annak a szerződésnek a lényeges pontjait, amit aláírni készül. Ez sokszor nem is egyszerű, hiszen az ügyfelek nagy része nem tudja értelmezni az 50-60 oldalas, szaknyelven íródott részletes megállapodást. A közjegyző részletesen ismerteti előtte a szerződés pontjait, bemutatja a törlesztési kötelezettséget. Meg kell győződnie arról, hogy az ügyfél érti, hogy mit ír alá és saját döntése alapján vállalja a kötelezettséget.

Sok ügyfél például nem érti, hogy mit jelent a valóságban a közvetlen végrehajtás lehetősége. Más esetben az adóstársak, kezesek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen terhet jelent a közreműködésük. Félreérthető lehet az ügyfelek számára a hitel kamatozása is – sokan nem mérik fel annak a jelentőségét, ha az első évben kedvezményesen, később piaci alapon kamatozik a lakáskölcsönük. A közjegyzői ismertetés az utolsó lehetőség, hogy az ügyfél aláírás előtt megérthesse ezeket a feltételeket. Fontos tudni, hogy még a közjegyzőnél is elállhatunk a szerződés megkötésétől, ha az ismertetés során értünk meg egy számunkra vállalhatatlan feltételt.

Közjegyzői díj fizetése

A közjegyzői díjat az ügyfél fizeti. Jelzáloghitel-szerződés esetén a hitelt felvevő személy az ügyfél, ő az, aki a közjegyző előtt egyoldalú nyilatkozatot tesz a kötelezettségek vállalására.

A bankok egy része valamilyen akció keretében gyakran átvállalja a hitelfelvevőtől a közjegyzői díj megfizetését. A díjat ebben az esetben is az ügyfél fizeti, a bank ezt utólag téríti vissza az ügyfél számlájára.

Ebből állnak a közjegyzői díjak

A közjegyzők díjait jogszabály határozza meg, attól nem térhetnek el. Ez a 22/2018 IM rendelet a közjegyzői díjakról.

A díjazás három részből áll:

munkadíjból
költségátalányból
és költségtérítésből.

Ez utóbbival a közjegyzőnek az adott munkához kapcsolódóan felmerült kiadásait kell megtérítenünk, mint például:

az iratok gépelése vagy másolása
az utazási költség
postaköltség stb.

Ezeket a konkrét ügyben felmerült kiadásokat nevezzük készkiadásnak. Leggyakoribb készkiadás a leírási díj (az irat megfogalmazása, formázása, gépelése). Ezen a jogcímen például oldalanként 150 forintot kérhetnek el.

Az egyéb költségek fedezésére költségátalányt számítanak fel (iroda költség, alkalmazottak bére). Ennek mértékét szintén a jogszabály határozza meg, a munkadíj 40 százalékát fizetjük ezen a jogcímen.

A tényleges közjegyzői munkadíj kétféle lehet:

ügyértéktől függő és
óradíjas.

Ügyértéktől függő díjat számítanak fel minden olyan esetben, amikor ez értelmezhető. Például két fél egymás közti szerződését kell hitelesíteni. Ilyen jogügyletek esetén a közjegyzői díj az ügy értékétől függ. A legalacsonyabb díj 5.500 forint. Óradíjas díjszabás esetén szintén ennyit kell fizetni 1 órányi közjegyzői munkáért.

Jogügylet értéke	Fizetendő munkadíj
20.000 forintot nem meghaladó	5.500 Ft
20-50.000 Ft	5.500 Ft + 20 ezer Ft feletti rész 4%-a
50-100.000	6.700 Ft + az 50 ezer Ft feletti rész 3%-a
100-500.000	8.200 Ft + 100 ezer Ft feletti rész 2%-a
500 ezer – 5 millió	16.200 Ft + az 500 ezer Ft feletti rész 1%-a
5-10 millió	61.200 Ft + az 5 millió Ft feletti rész 0,5%-a
10-200 millió	86.200 Ft + a 10 millió feletti rész 0,25%-a
200-500 millió	561.200 Ft + a 200 millió feletti rész 0,2%-a
500 millió Ft felett (de maximálisan 1 milliárd forint ügyértékig lehet a díjakat számolni).	1.161.200 Ft + az 500 millió feletti rész 0,1%-a

22/2018 IM rendelet 10.§

Lakáshitel-szerződések közjegyzői díja

Ha lakáscélú jelzálog alapú hitelszerződést kötünk, akkor az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért a fentebb részletezett munkadíjak 30%-át kell megfizetni. Ehhez jön a munkadíj alapján számolt 40% költségátalány és az oldalanként számolt leírási díj (ez utóbbit nem mindig számolják fel). A díjakat áfa nem terheli.

Az egyéb, nem lakáscélú jelzálog-hitelszerződések közokiratba foglalásáért az alap munkadíjak 25%-át kell az ügyfélnek fizetnie.

Otthonteremtési támogatásokhoz kapcsolódó közjegyzői díj

A jogszabály külön, fix díjakat határoz meg az alábbi otthonteremtési támogatásokhoz kapcsolódó kölcsönszerződések alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok közokiratba foglalására. Az ilyen szerződések esetén nem kell sem költségátalányt, sem költségtérítést fizetni, csak a rendelet által meghatározott díjakat. A kedvezményes díjak a következő szerződésekre vonatkoznak:

új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás
használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény
otthonteremtési kamattámogatás
a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet alapján felvett kölcsön
a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása.

A fenti kölcsönszerződések esetén az alábbi közjegyzői díjakat kell megfizetni az ügyértéktől függően (az ügyérték az állami támogatással felvett kölcsön összegét jelenti):