A jegybanki alapkamat valójában azt az irányadó kamatot jelenti, amit a Magyar Nemzeti Bank fizet a kereskedelmi bankoknak. A jelentősége azonban ennél sokkal nagyobb: befolyásolja az ország egészének gazdasági életét, a hitelkamatokat, a késedelmi kamatokat egyaránt. A jegybanki alapkamat módosításával az MNB képes lassítani vagy felpörgetni az ország gazdasági életét.
Hogyan működik a jegybanki alapkamat?
A Magyar Nemzeti Bank egy olyan bank, aminek nem a saját nyereségének az elérése a célja, hanem az ország gazdasági életének az alakítása. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, de egy ország központi bankjának több célja is lehet:
- az árak stabilitásának a biztosítása (inflációs cél),
- a saját pénz árfolyamának a biztosítása (árfolyamcél)
- pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása,
- gazdasági növekedés segítése
A központi bank ezeket a céljait nagyrészt a kamatok befolyásolásával éri el. Meghatároz egy irányadó kamatot, amivel jelentősen befolyásolja a kereskedelmi bankok betéti és hitelkamatait is..
A jegybanki alapkamat növekedése vagy csökkenése tudatos döntések eredménye. Ha túl magas az infláció, akkor az MNB emeli a kamatot, amivel drágítja a hiteleket. Addig folytatja ezt az emelést, amíg a hitelek drágulása meg nem állítja a fogyasztás növekedését és vissza nem szorítja az árakat. Magyarországon ezt a folyamatot látjuk már második éve. A jegybanki alapkamat 2020 júliusában történelmi mélypontra csökkent, mindössze 0,6% volt és majdnem egy évig 1% alatt maradt. 2021 nyarán kezdődött az emelkedés, egy évvel később pedig átlépte a 10%-ot. 2022 szeptemberében az MNB 13%-ra emelte az alapkamatot – ezt a szintet korábban utoljára 2000 januárjában érte el.
Hogyan hat ránk a jegybanki alapkamat?
A jegybanki alapkamat változásai közvetlenül hatnak a lakossági és vállalkozói pénzügyi termékekre is. A jegybanki alapkamat növelése emeli a kereskedelmi bankok kamatait, a hitelekét és a betétekét is. A hitelek tehát drágulnak, az emberek kevesebbet tudnak felvenni. A megtakarítások összege viszont nőhet, mert az emelkedő kamatok miatt vonzóvá válhatnak a bankbetétek vagy az értékpapírok. Amikor csökken az alapkamat, akkor ennek a fordítottja játszódik le: olcsóbbá válnak a hitelek, az emberek megtakarítás helyett költekezni kezdenek. Könnyebben tudnak hiteleket felvenni, mert alacsonyabbak lesznek a kamatok, így kisebb lesz a törlesztőrészlet.
Mikor érezzük meg a jegybanki alapkamat változásait?
Az alapkamat alakulása nem hat azonnal a hiteleinkre vagy a megtakarításokra. Amikor lakáshitelt veszünk fel, a bank meghatározza annak a kamatperiódusát. Ez azt az időszakot jelöli, amíg a kamat változatlan mértékű. Ha 5 vagy 10 éves időszakra, vagy a teljes futamidőre rögzített kamatozású hitelt választunk, akkor ez idő alatt végig ugyanazzal a kamattal fogjuk a hitelt törleszteni. Így akik 2018-19 körül az akkor elérhető nagyon kedvező kamatozással vettek fel 10 évre rögzített hitelt, azok 2028-29-ig ezen a nagyon alacsony kamatszinten fognak törleszteni akkor is, ha az irányadó kamat ma már tízszerese a szerződéskori értéknek.
Az újonnan felvett hiteleknél azonban érezhetővé válik a jegybanki alapkamat változása. Magas alapkamat mellett a bankok is drágább hiteleket tudnak csak kínálni. Fontos viszont megjegyezni, hogy a 10 évig fixált hitelek esetében azok kamatát sokkal inkább a hosszú (10 éves) állampapírhozamok, és a 10 éves BIRS-ek változása mozgatja. Az alapkamat irányadó eszköze egy meglehetősen rövid lejáratú eszköz, hogy ezekre a hosszú kamatfixálású eszközökre közvetlenül hasson.
Az alapkamattól függ a késedelmi kamat is
A hitelkamatok és a jegybanki alapkamat közötti kapcsolatot a piac határozza meg, a késedelmi kamat mértékét azonban jogszabály köti az alapkamathoz. A Ptk. szerint, ha az adós magánszemély, akkor pénztartozás esetén a késedelmi kamat a jegybanki alapkamattal egyezik meg. A késéssel érintett naptári félév első napján érvényes alapkamatot kell nézni. Ha a tartozásra egyébként banki kamatot is számolnak, akkor a késedelmi kamat a banki alapkamat egyharmada lesz. Viszont a banki kamatnak és a késedelmi kamatnak együtt el kell érnie az alapkamatot. 2023 első napján a jegybanki alapkamat 13% volt, így június 30-ig ez lesz az irányadó. Kamatmentes tartozásra tehát most 13% a késedelmi kamat, kamattal terhelt hitelre pedig 4,33%, de úgy, hogy a banki kamatnak és a késedelminek együtt el kell érnie a legalább 13%-ot.
A vállalkozások közötti szerződéseknél ennél jóval magasabb a késedelmi kamat. A késedelmi kamat itt a jegybanki alapkamat plusz 8%, azaz e számítás szerint legalább 21%-ot kell a késve fizetett kölcsönök után pluszban megtéríteni.
Ezt a számítási módot azonban a magas infláció miatt a kormány megváltoztatta. A késedelmi kamat eszerint nem lehet magasabb évi 25%-nál. Ha a szerződési feltételek ennél magasabbat írnának elő, akkor a 25% fölötti részt úgy kell tekinteni, mintha azt ki sem kötötték volna.
A 25%-os maximális mérték azt mutatja, hogy a kormány a jegybanki alapkamat további emelését is számításba vette. A 25%-os szintet ugyanis csak akkor haladná meg a vállalkozások késedelmi kamata, ha legalább 17%-os lenne a jegybanki alapkamat.
